II. Oktatás-Informatikai konferencia – mint szakmai esemény

Szakmailag nézve a konferenciát, jó volt. Jó emberek, jó témák, előremutató hangulat. Összehasonlítva az előző ilyen jellegű eseménnyel, azt hiszem novemberi ACVCD zárókonfra gondolva, ég és föld, kvázi online educa.

Nagyjából az én perspektívámból a konnektivizmus-pappgyula-vágvölgyicsaba-moodle-újemberek tengelyről szólt a dolog, ezért mentem, erre figyeltem.

Bevezetésként információs táradalom volt csalogatónak, ami teljesen idevaló volt, jó dolgokról is szólt, Komenczi Bertalan viszont túl lazán tartotta a gyeplőt, mert túl sok mindenbe belekapott és nem lett egészséges íve a dobásnak – bár lehet ez azért alalkult így, mert könyvbemutató is volt egyben. Mindenesetre jól megágyazott a send&receive kultúrahangulatnak.

Ami ezután jött, az nagyon rendben volt. Kulcsár Zsolt és Palócz István belövik a konnektivizmus nevű szondát a magyar pedagógia világába, egy kellőképpen kialakult web2-es védőpajzszsal és egy igen csak várt, “connect-share-be open” alapfilozófiával összepakolva, aminek nagyon eljött már az ideje, és nagy elismerés a tettért. Ahelyett, hogy leírnám a sok maszlagot, ami a fejemben van, mint elképzelés ennek működő gyakorlatáról, inkább csak egy mondat hogy mi lehet majd ez: Valami olyasmi, mint ami a globalizáció kezdete óta megvan a piacon az áru, vagy termék fogalmával, de most kezd átszűrődni a kapcsolati hálókon és tudásként jelentkezni a mindennapi kultúrában, valami újfajta “üzleti” modellen keresztül. Leegyszerűsítve, a tudás szétterjedésének tudatos folyamatának lehetne nevezni.

Ezen a ponton lehetne elszállni kellemes mértékben, ha ezt próbáljuk csatolni a Komenczi Bertalan információról (is) szóló előadásához és úgy tekintünk a hálózatiság fejlődésére, mint a tudat saját maga felé történő egyesülési próbálkozására, ami valahol elég izgalmasnak tűnik…

Mindenesetre ez most a legjobb hype és legtartalmasabb kezdeményezés, tehát a htk01 kurzus nagyon jó lesz, remélem időm is lesz rá. Meg agyam, de ez a neccesebb. :]

A kerekasztal beszélgetés teljesen korrekt volt, kiegyensúlyozott, jó volt hallgatni, okos emberek mind.

Ami még formai előremutatás volt ezekben az előadásokban, az a prezentáció eszköze és módja. Zsolt remekül készít preziket, azokat megfelelőképpen illusztrál(tat)ja (Szögyö bigup), nagyon jól tömörít, jól vizualizál. A két emberes előadás Palócz Istvánnal kifejezetten élvezhető volt és most már nem a szűken vett szakmai dolgokról van szó, hanem prezentációs technikáról.

Papp Gyula és Vágvölgyi Csaba a szokásos professzionális fejlesztői irányvonalat erősítették, ez manapság ‘hálistennek nem hír, alap allstar csapattagok. Az ePortfolio számomra sem teljesen megfogható még, ezen a téren a social felé érdemes sztem nyitni, LinkedIn integráció jobb iránynak tűnik.

A kutatás vonalon a Paksi Attila – Lévai Dóra – Virányi Anita – Bárdi Csilla – Tóth Tímea – Varga Adrienn hatos nagyon hasznosak és értékesnek tűnt és nem utolsó sorban, de  a www.iskolapad.hu egy olyan moodle Magyarországon, amin látszik, hogy figyeltek a felület kialakítására is (bár a 100%-os szélesség még itt is múltidéző és nem működik www nélkül!)

Az első nap tehát előremutató volt, míg a második erősítő jellegű, így igazán kompakt esemény lett, gratula hozzá.

II. Oktatás-Informatikai konferencia – mint rendezvény

Mivel most egy nem várt, minimum fél napos szünet van a projektekben, van idő összefoglalni a hétvégi konferencia alaphangulatát és benyomásait. Mivel eddig leginkább riport jellegű visszatekintő (és live!) postokat olvastam csak, ez mindenképpen emocionálisabb lesz aszem, illetve egy kicsit talán kritikaibb szemléletű (v. kritikai szemléletűbb) :), de csakis a haladás érdekében. 😉

Először is, mint rendezvényt nézzük a 2 napot (ami kis költségvetésű kétségtelen, 15k a nevezés 2 napra, ami nem tűnik soknak, bár nemtom milyen modellben ment a bevétel-kiadás) és sorba vesszük a benyomásokat, amelyek szembejöttek:

• Regisztráció: Gyors kiszolgálás, szép lányok, minden okés.
• Helyszín: Az ELTE Kazinczy utcai épülete, ami sajnos nagyon leamortizálódott állapotban van. Annak is a fő aulája, ami a csajcsoportok átmozgása, illetve a jópárszor valahonnan beszűrűdő porszívózás (e?) effektje miatt elég szerencsétlennek tűnt. A székek nagyon kényelmetlenek hosszú távra, de nyilván ezek vannak, nincs mit tenni. Kerekasztal beszélgetések asztalához furán fértek csak oda a résztvevők, a térelválasztó pavilonok üresen álltak, elég szegényes vizuált eredményezve.
• Catering: Rossz kaját választottam, de a felhozatal jó volt. A sulitermes padok elég nehezen alakíthatók étkezőasztallá, “b” oldalról nem lehet odaülni hozzájuk, de azért rendben elfogyasztható volt az ebéd. Gond az, hogy pl. kávét, vagy apróságokat érdemes egész időben biztosítani, főleg akkor, ha a büfé bezár fél kettőkor, amikor a közalkalmazotti szféra hivatalosan kezdi a hétvégét. Ez a konferencia meg fél kilencig “tolta a kontentet” 🙂
• Technika: Nem ment minden kiválóan, de technikailag flottul és a mai igényeket teljesen kielégítően volt támogatva az esemény. Pluszpont a ustream broadcastért és a twitterért, mínusz a wifi jelszóért és a nehézkes előadói laptop cserékért.
• Kommunikáció: Az online teljesen rendben volt (web, twitter, skype, email), offline-t tekintve, második nap csak azért tudtam, hogy 4. emelet, mert egy pénteki beszélgetésből kihallottam, illetve a 4. emelet lépcsőfordulójában már láttam is (sajnos fektetett A4-esen valszeg Times-sal). Persze lehet máshol is kint volt, mert én bamba vagyok, de ez kevésnek tűnt.
• Arculat: Gyakorlatilag sem on-, sem pedig offline arculat nem volt felfedezhető, ezért pittyegtem nagyon, de nem lihegem túl, mert nincs miért.

Ezek voltak a formai jellemzői a 2 napnak, amit még furává tett a számítógépterem, mint 2. napi helyszín, de a lényeg, h befértünk és az előadások jól támogatottak voltak.

Rapid?

Ahhoz, hogy könnyen és szépen csomagolható rapid elearninget tudj csinálni, hihetetlen sok megelőző munkára van szükség. Leírva most ez igen egyértelműnek tűnik, de olvasgatva a vállalati oktatásban megjelenő definíciókat, vmi nagyon gyors és pikkpakk cuccra lehetne gondolni.

Igaz gyakorlatilag csak egyszeri munka, hogy ütős sablonban, leegyszerűsített folyamatokban gondolkozz, de az, hogy ez termékszerűen landoljon az asztalon – és ez szerintem irányelv kell, hogy maradjon – igencsak “fogalommal” kell a munkát végigvinni.

De ez mondjuk téleg jó gyors, egyszerű négyes: PPT-FLV-JPG-SWF